Szülőknek

Az osztály többet jelent 25-30 tanulónál és a tanárnál: az osztály rendszere és egysége egy olyan hivatalos szervezési formának, ahol a tanár 25-30 munkálkodó gyermek felügyelője. Hosszú távon azonban a legjobb szervezés mellett is nehéz a megfelelő színvonalat differenciálás nélkül tartani az osztálytermekben, hiszen a csoporton belül mindig vannak olyan tanulók, akiknek a feladatok megértéséhez külön magyarázatra van szükségük. A Komplex Instrukciós Program során a tanulók egy olyan heterogén összetételű munkacsoport tagjai, ahol vannak olyanok, akik a feladatokat alkalmazás szintjén hajtják végre, és olyanok is, akik gondolkodva, új megoldásokat keresve, magas szinten teljesítenek.

A csoportmunka eredményességét a gyerekek közötti együttműködés és a tudásanyag elsajátításának szintje jelzi. Mindkettő egyaránt fontos mind az egyén, mind a csoport számára. Ez a módszer természetesnek tartja, hogy a tanulók egymástól segítséget kérjenek, és egymásnak segítséget adjanak. Az együttműködés túllép a hagyományos értelemben vett interakciónál, amelyhez azonban szükség van a tanulásban lemaradt tanuló magáról alkotott, negatív véleményének megváltoztatására, és arra is, hogy társainak a vele szemben fennálló előítélete megszűnjön.

Bővebben...

Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép

Hejőkeresztúr az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi kistérségben, Miskolctól kb. 12 kilométerre található. Társadalmi-gazdasági szempontból a térség elmaradott, az ipari létesítmények megszűnésének következtében a kevésbé képzett munkaerő elhelyezkedési lehetősége minimális, magas a munkanélküliség, illetve a tartós munkanélküliség. A gyermekek szociális háttere fejlesztésre szorul, folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű (közel 50%) illetve a halmozottan hátrányos helyzetű (megközelítőleg 20%) gyermekek száma. A családi környezet jelentősen befolyásolja a tanulók iskolai teljesítményét, kimagasló a sajátos nevelési igényű (a régióban 8,5%, Magyarországon 5%, Európában 3%), illetve hátrányos helyzetű szegregáltan szocializálódott gyermek.

Bővebben...

Magyarországon a hátrányos helyzetű, a tanulásban leszakadt gyerekek iskolán belüli problémája, lemaradásuk kompenzálása csak az oktatás gyökeres megváltoztatásával, reformjával érhető el, ezért keresni kell azokat a tanítási módszereket, amelyek minden társadalmi csoport gyermekei számára megfelelnek.

Létezik-e vajon olyan oktatási program, módszer, munkaforma, amely lehetőséget biztosít a tanulók közötti különbségek mérséklésére és hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez?

A Komplex Instrukciós Program olyan speciális kooperatív tanítási eljárás, módszer, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza.

A Program célja minden gyermek tudásszintjének emelése, és sikerélményhez juttatása az osztálymunka során.

A kutató és fejlesztő munka eredményeként ma már a Programot az Egyesült Államok iskolái mellett sikeresen használják Izraelben, és Európa több államában: Belgiumban, Dániában, Olaszországban, Svédországban és pár éve Izlandon is. A Program 2001-ben a hazai Hejőkeresztúron is bevezetésre került.

Kovácsné Dr. Nagy Emese
Hejőkeresztúr IV. Béla Általános Iskola,
igazgatónő

A Hejőkeresztúri Általános Iskola tanítási modellje a cigány származású és/vagy szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, szocializációs folyamataik segítésére kiváló módszer.

Hatótényezői: erősségekre építő tanítás, differenciálás, öndifferenciálás, teljes képességtár használata és fejlesztése, valamint a teljesítményért való felelősség felvállalásának kialakítása.

A Komplex Instrukciós Program lehetőséget ad a diákoknak a csoportos tevékenységre, ahol mindenki a saját szintjén vehet részt, és szükség is van részvételére a feladatvégzésben. A csoportos feladat után személyre szabott egyéni feladatokat oldanak meg a diákok.

A módszer egyrészt öndifferenciáló, amennyiben a diákok saját képességeiknek megfelelően tevékenykedhetnek, ugyanakkor differenciáló, mert egyénre szabott feladatokat is kapnak a tanulók.

A feladatok során végig mindenkinek személyes felelőssége van saját tevékenységéért. A felelősség mind a csoport, mind az egyén személyes teljesítményére kitérjed.

A táblás játékok olyan stratégiai játékok, amelyek nagyon kevés szabály ismeretét kívánják meg, mégis lehetőséget adnak igen magas szintű gondolkodási tevékenységre. A játékok bármely képességszinten játszhatók a játékosok képességei szerint. Minden táblás játék, mint vizuális-mozgásos eszköz, nagyon megfelel a cigány és/vagy alacsony szocio-kulturális helyzetű egyénekre jellemző jobb agyféltekei vizuális, egészleges, átlátást előtérbe helyező gondolkodásnak. Ugyanakkor a stratégia az egymásutániság, a következmény, az ok-okozati viszonyok kezelését is megkívánja. Ezért ezek a játékok a teljes agy fejlesztésére alkalmasak, nemcsak egyfajta gondolkodásmód használatára képeznek.

A generációk közötti párbeszéd a családokat is bevonja a tanítás folyamatába. A szülőknek alkalma van tanítóként tudásközvetítő szerepben megjelenni. Az erősségek hangsúlyozása az értékekre orientál, az iskolát, mint az értékek megbecsülésének helye azonosítják.

Dr. habil. Gyarmathy Éva
MTA Pszichológiai Kutatóintézet
tudományos főmunkatárs