Vélemények

 

  • „Családias a légkör, a tanárok segítőkészek és nagyon kedvesek. Azonnal szólnak, ha gond van a gyerekkel, így nem is tudnak félresiklani.”
  • „Nagyon erős iskola, a középiskolában is megállták a gyerekeim a helyüket.”
  • „Nem hiányoznak az iskolából, nem lógnak. A szakköröket maguk választják és imádják.”
  • „Kivételezés nincs, a tanárok egyformán bánnak a gyerekekkel.”
  • „A szülők nem elhúzódóak, társasági emberek. Mivel a gyerekek egy osztályba járnak, mindenki nagyon nyitott egymás felé, senki nem érzi magasabbnak magát.”
  • „Laci tanár-bácsi – aki a kisfiam osztályfőnöke lesz – már ismeri az összes gyereket. Elment az óvodába, megnézte őket, az évzárón is ott volt. Nagyon örültek neki a gyerekek, örömmel köszöntek neki az évzárón, integettek neki. Nagyon jó dolog, mert a gyerekeknek nem lesz idegen, jobban fognak hozzá kötődni. Nekem ez nagyon tetszik. A kisfiam is nagyon várja már az iskolát.”
  • „Ha az iskolában részt kell venni valamilyen szülői közösségi programban, mi a férjemmel nagyon szívesen állunk elébe.”


Tanárok Tapasztalatai

 

K. Dr. Nagy Emese igazgató:

"Júniusban történt. Egy kilenc év körüli kislány és egy tizenkét év körüli kisfiú állt a folyosón. Engem kerestek. Olyan érzésem volt, mintha még soha nem láttam volna őket. Így is van, mert a szomszéd faluból jöttek, hallották, hogy a H2O-s hejőkeresztúri iskola más, mint a többi. Beültek egy tanítási órára, majd az óra után kérték, hogy szeptembertől az iskola tanulói lehessenek. Meglepődtem, lelkiismeret furdalást éreztem egy másik iskola felé, de büszkeség töltött el. Többek között ez az a pozitív visszajelzés, ami miatt minden nap a maximumot akarjuk nyújtani."

 

  • "Szerdán megtartottam első KIP-es órámat!! Szuper volt! Az osztályommal /7.o./ tartottam. Jelenleg ők az iskola "rémei". Mi vagyunk a suli legnépesebb osztálya, több tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerek alkotja. Év elejétől kezdve csoportmunkában dolgozunk és rendszeresek a közösségfejlesztő játékok is. A szerdai órám legnagyobb élménye, eredménye az volt, hogy azok a gyerekek ,akik csoportmunkáról eddig hallani sem akartak már a keddi földrajzóránkon is aktívan vettek részt. A szerdai KIP-es órán pedig mintha csoda történt volna, ők vállalták a beszámoló szerepét. Maga az óra nagyon jó volt. Nem hittem volna, hogy ilyen nagyszerűen oldják meg a gyerekek a feladataikat. A csoportmunkák esztétikusak, humorosak, szépek voltak. A csemetéim káromkodás nélkül, egymást meghallgatva dolgoztak. Sőt elismerték a másik csoport munkáját is! Számomra az volt a legzavaróbb (a bent levő több kolléga szerint is), hogy nem kellettem a gyerekeknek. Önállóan dolgoztak!! Már-már zavarban éreztem magam. Minimális segítséget persze adtam nekik. A munkát időben fejeztük be. Megbeszéltük, hogyan dolgoztak, hogyan érezték magukat, mi volt a probléma. Egy-egy egyéni feladatot is vissza tudtam kérdezni. A kollégáim beszámolói szerint, amióta ezzel a módszerrel tanítunk javult a munkamorál, főleg azoknál a gyerekeknél látványosan, akiknek a magatartásával komoly gondok vannak. A "rémecskéim" ma úgy vártak az osztályfőnöki órán, hogy a termet kérés és veszekedés nélkül átrendezték és csendben a székeiken ültek. Nem kellet becserkésznem őket a becsengetéskor az órára. Az órán egymást meghallgatva beszélgettünk! Más bolygóra kerültem? Ez az én osztályom? Teljesen fel vagyok dobódva! Be kell vallanom már rég éreztem magam ilyen jól, mint tanár. A többi kollégám is hasonlóan vélekedik erről. Nem hittem volna, hogy ez a módszer ilyen rövid idő alatt is látványos változásokat eredményez. Mi ezt tapasztaltuk!"

  • "Az előző órát, amit jóváhagytatok (igenevek, határozószók 7. osztály),

    már letanítottam. Én a vizsgadrukk-szerű izgalom ellenére  jól éreztem magam az órán. De ami fontosabb, hogy a gyerekek is. Eleinte két csoportnak problémája volt a feladat értelmezésével, nehezebben, segítséggel tudták csak elkezdeni a megoldásokat. A végére azonban belejöttek, egészen színvonalas, ügyes megoldások születtek. Ami a legkellemesebb meglepetés volt számomra, hogy az egyik csoport beszámoló embere egy olyan félszeg kislány volt, akinek eddig a hangját is alig lehetett hallani. Ott pedig kinyílt, és bátran, ügyesen mutatta be a munkájuk eredményét."

  • "Két órát próbáltam a héten és nagy sikerük volt. A gyerekek szavaival élve: " király volt!". Megkérdezték, ilyen lesz-e minden óra? Egyszóval jól fogadták. Az egyéni feladatokra is sor került, itt sokat kellett segíteni, amíg elindult a feladat (olvasás hiányossága vagy lassabb képességek miatt). Sokat tanultam az órákból, úgyhogy minden kollégát biztattam, hogy fogjon bele. Egyre többen csinálják és jók a reakciók! Arra is rájöttem, hogy rendszeresen kell, hogy gyakoroljuk a gyerekekkel a megszerzett tudást."

  • "Meglepő, hogy csoportban milyen sokra jutottak a gyerekek. Az egyéni feladatokkal meg jól lehetett differenciálni. Örültem az eredménynek!"

  • ‎"Nagyon köszönjük, hogy ebben a rendkívüli programban részt vehetünk! Igazán nagyszerű lesz!"

  • "Most tanuljuk a szerepeket, normákat. Már elkezdtünk csoportmunka "kezdeményeket" csinálni. Én az osztályommal próbálkoztam, nagyon jó volt! Ők is és én is nagyon élveztem. Van még mit tanulni, de szerintem nem lesz gond. A táblajáték nagyon tetszik nekik. Első nap bevittem a "Fűre lépni tilos!" játékot. Abszolút kedvenc!"

  • "Olyan gondolataim jönnek, hogy alig győzöm idővel a megvalósítást. A területfoglalót is elkészítettem az osztálynak, és alig tudtam elküldeni őket haza, annyira élvezik a játékot! Szóval érdemes belefektetni az energiát!!!"

  • "Nagy lelkesedéssel és lendülettel fogadtuk a módszert! Az első naptól próbáljuk a táblajátékokat bevinni. A KIP-es órákat pedig folyamatosan készítjük elő. Összedolgozunk, segítünk egymásnak. Szerintem jól fog működni ez nálunk!"

 

  • „Itt sokkal jobb tanulni, mint máshol, mert itt játékosan tanulunk. A tanárok kedvesek, nagyon sokat segítenek.”
  • „Amikor csoportban vagyunk, nem izgulok, mert tudom, hogy nem jegyre megy, hanem dicséret jár érte.”
  • „Mindenki jó valamiben. Én tesiből. Mindenki képessége szerint kap egyéni feladatot. Minél nagyobbodunk, annál több megy a fejünkbe bele.”
  • „Azért jó ez az iskola, mert mindenkivel egyenként foglalkoznak, képesség szerint adnak a gyerekeknek feladatot.”
  • „A generációs órákat szeretem, mert itt vannak a szülők, velük izgalmas. Az osztálytársaimmal szeretek együtt dolgozni. Az órákon szabadon fantáziálhatok.”
  • „Nem vagyok jó a tanulásban, de próbálok jól haladni.”
  • „Az órák érdekesek, óra végén sosem marad kérdésem. Jó ebben az iskolában tanulni ezekkel a módszerekkel és a lelkes tanárokkal. Az évek során megtaláltuk ki miben jó, mert mindenkinek volt kiemelkedő képessége.”
  • „Akartam okos lenni, de lusta voltam tanulni. Szeretek okosnak lenni, mert jó okosnak lenni. A sok tanár bácsi és néni sokat dolgozott vele, hogy okosok legyünk.”
  • „Van kitől segítséget kérni és nincs kitől félni.”
  • „Szeretek ide járni, mert kedvesek a tanárok. Most van ugye továbbtanulás. Arra biztatnak, hogy mindenki azt az iskolát írja be elsőnek, ami lenni akar. Nagyon törődnek velünk. Szóval nemcsak leadják az anyagot. Szeretnek minket.”